Miranda Otto (Brisbane, Queensland, 1967. december 16. –) ausztrál színésznő. Legismertebb szerepe a harcos hercegnő, Éowyn Peter Jackson A Gyűrűk Ura-filmjeiben.
Miranda Otto 1967. december 16-án született Brisbane városában. Édesapja a neves ausztrál színész-rendező, Barry Otto, így Mirandát már kiskorában elvarázsolta a színházi és a filmvilág. Kiskorában balettozott, de idővel ráébredt, hogy a tehetsége e téren közepes. Eleinte orvosi egyetemre készült, de végül a színészet mellett döntött. Beiratkozott hát a NIDA Filmművészeti iskolába, és 1990-ben, 23 éves korában kapott diplomát a neves intézmény falai közt. Addigra már több film állt a háta mögött (1986-ban debütált az Emma háborújában), de egyelőre még nem ért el átütő sikert, hisz' legtöbbször kis nézettségű művészfilmekben, illetve tv-sorozatokban szerepelt. Huszonévesen a rendezők előszeretettel bízták meg zsenge ifjú lányok szerepeivel, mivel koránál jóval fiatalabbnak tűnt. A kilencvenes évek vége felé úgy döntött, próbát tesz Hollywoodban is. Nem volt rossz döntés, 1998-ban ugyanis a díjak tucatjaira jelölt Az őrület határán című film illusztris színészgárdájának tagjaként mutatkozhatott be. Következő nagyobb hollywoodi filmje a Temetetlen múlt volt, amelyben Michelle Pfeiffer és Harrison Ford oldalán játszott. Egy új-zélandi rendező, bizonyos Peter Jackson is felfigyelt a tehetséges ausztrál nőre. Az épp készülőfélben lévő A Gyűrűk Ura trilógia egyik szerepe megüresedett, amikor az Éowyn szerepére kiszemelt Alison Doody a terhessége miatt visszautasította az ajánlatot, és a szerep Mirandánál landolt. A karakterbe rengeteg munkát fektetett, hat hónapot forgatott a stábbal, és ez idő alatt meglehetősen sűrűn kellett a kardforgatást és a lovaglást gyakorolnia. A Gyűrűk Ura ma már legenda, Miranda a trilógia második részében jelent meg először, és hamarosan hatalmas nemzetközi rajongótáborra tett szert a konok és harcias úrnő szerepének köszönhetően. A Gyűrűk Ura után sorra jöttek a lehetőségek: szerepelt a Libidó – vissza az ösztönökhöz című filmben, a többszörösen díjazott The Way We Live Now című minisorozatban, egy bájos ausztrál vígjátékban (Danny Deckchair), drámában (In My Father’s Den), kalandfilmben (A Főnix útja), és Spielberg sci-fijében (Világok harca) is. 2007-ben egy minisorozattal (Starter Wife) tért vissza a szülési szabadságról, és zöld utat kapott a sorozata, a Cashmere Mafia is.